Stephenie Meyer tud

Bár megfogadtam, hogy egy darabig nem olvasok ifjúsági regényt, a balatoni nyaralásra mégis azt vittem magammal, nem is egyet, hanem Stephenie Meyer eddigi két, magyarul megjelent regényét, az Alkonyatot és az Új holdat. Pillanatok alatt el is olvastam mindkettőt.

Bár láttam az első részből készült filmet is, leginkább azért akartam elolvasni, mert szem- és fültanúja voltam, amikor a könyvtárban az ötödikes kislányok körben ültek, s áhitattal hallgatták, amint egyikük felolvasott az Alkonyatból. Fontos volt még nagyon, hogy a kisebbik fiam (16) szerezte meg nekem a könyveket. Vele zajlott az alábbi - nem túl bőszavú - párbeszéd:

Anya: Na milyen volt?
Gyerek: Elment.
Anya: Mi tetszett benne?
Gyerek: Akció és fikció.
Anya: Mi nem tetszett?
Gyerek: Szerelmi nyáladzás.
Anya: Edward, Jacob vagy Mike?
Gyerek: Edward.
Anya: Elolvasod a többi részt is?
Gyerek: Hát jah.

Nos, miután én is elolvastam őket, el kell ismernem, Stephenie Meyer tud.

Összehozta ezt a Twilight sorozatot, aminek eddig két része jelent meg magyarul (Twilight, New Moon, de már elő lehet jegyezni a harmadikra), s lám, ugyanúgy olvassák a kamasz/tinédzser fiúk és lányok, mint a Harry Pottert, sőt. Ezért tud ez a nő, mert mindkét nemet meg tudja szólítani, mindegyiknek tud olyat nyújtani, ami miatt elolvassák a könyveit, nézik a belőlük készült filmeket, és hát igen, jó kis/nagy rajongótábora van.

Úgy látom, egyrészt adagol extra mennyiségű érzelmet (parancsoljatok, lányok), másrészt tolja rendesen az "akciót és a fikciót" (hajrá, fiúk). Nyilván nem vegytiszta a dolog, de tipikusan - legalábbis deklarálva - így működik.

Ez a szerelem a halandó/ember Bella és a vámpír Edward között annyira romantikus! "Szeretlek... Mostantól te vagy az életem... Nem akarok olyan világban élni, ahol te nem létezel... stb."- hát mely nőnemű ne szeretne ilyeneket olvasni, sőt, ha lehet, (élőben) hallani? De Edward személye, bármilyen furcsa is, a srácoknak minta. Mert Edward egy alfa hím. Edward erős, Edward gyors, okos, Edward jól vezet, jól csókol, megmenti a lányt, akit szeret, legyőzi és megsemmisíti az ellenségét, akaratereje felül tud kerekedni az ösztönein, ja és mellesleg halhatatlan. Hát mi kell még?
A lányoknak ő azon túl, hogy - a regényben már az unalomig ragozva - gyönyörű, okos, titokzatos, erős, stb. az a rosszfiú, akiért dögleni szoktak a tini (és a már nem igazán tini) lányok. De azért ott van a másik fiú is, mert mindig kell egy másik is. Esetünkben Jacob az, aki éppen ellentéte a vámpírgyereknek. Ő momentán vérfarkas, aki a vámpírok irtására van kitalálva, s persze szerelmes a mi Bella lányunkba. Jacob bőre bronzszínű, míg Edward sápadt fehér. Jacob tűzforró, Edward jéghideg - és mindkettőnek Bella kell. Ja, el ne feledkezzem a szegény szőke embergyerek Mike-ról, akinek a leghalványabb esélye sincs - nincs benne semmi extra. Hamburgert eszik és éjjel az ágyában alszik. A lúzer. Ebbe a szerelmi háromszögbe Stephenie belekeverte Shakespeare-t és a Rómeó és Júliát - hát nem is tudom... Valahol az érzelmek intenzitása, irracionalitása mutat némi rokonságot, el lehet gondolkodni azon a verzión is, miszerint Rómeó lelép és mégis Parisé lesz Júlia, de amikor Edward Shakespeare-t idéz, miközben azt hiszi, meghalt (kvázi öngyilkos lett, mint Rómeó, de nem árulom el, a halhatatlan vámpír hogyan tud meghalni), hát, az azért erős határeset.

Különben sokat olvasnak a könyvben, ez viszont rokonszenves. Pl. kötelező olvasmány az Üvöltő szelek, a Macbeth (ennek kapcsán házi dolgozatot írnak, összehasonlítva Shakespeare nőalakjait), aztán valamelyik Orwell... Bella elégedetlen a forksi könyvtárral, könyvesboltba megy, Edwarddal könyvekről beszélgetnek, ó, és kedvence a Büszkeség és balítélet!

Értelemszerűen az ifjúsági regények cselekményének helyszíne gyakran az iskola. Forksban legtöbbször biológiára és tesire járunk a szereplőkkel, na meg a menzára. A menza minden iskola központi találkahelye, ahol nincs, ott a büfé helyettesíti. Itt zajlik a társadalmi élet, ezt minden nemzet tanulóifjúsága tudja (még én is jól emlékszem), úgyhogy Stephenie ezt is jól kitalálta. Na és nagy hangsúlyt fektet pl. az autókra (megint egy gesztus a fiúk felé?). Pontosan megadja, hogy melyik szereplőnek milyen - általában nagyon menő - járgánya van. Pontosan felsorolja a köszönetnyilvánításban, hogy milyen zenékből merített ihletet, hogy ki -az öccse - szerkeszti a weblapját, merthogy az is van... Mondom, hogy ügyes!

Hogy amúgy a sztori kissé horrorisztikus? Ezen - a mostanában olvasott ifjúsági regények után -egyáltalán nem lepődöm meg. Az, de úgy tűnik, ez kell, erre van igény, ez a mostani divat. Végül is nem mindegy, hogy egy vámpír, egy vérfarkas, Voldemort és az ő halálfalói, Lúdvérc vagy éppen Kaprikornusz okoz halálfélelmet? A lényeg az akció és a fikció.

Mindezek után adódik a kérdés, hogy megveszem-e a könyvtárba ezeket a 16 éven felülieknek ajánlott köteteket? Nem tudom eldönteni. Én mindenesetre elolvasom a következőket is.