Ez a verseny persze csak az én kis lelkemben zajlik, merthogy alföldi lányként meg vagyok őrülve minden magaslati kilátásért - már akkor boldog vagyok, amikor a Tisza töltés tetejéről lenézek a szántóföldekre, vagy feljutok a Szent István téri víztoronyba, s felülről bámulhatom a szerette várost. Ezért aztán bárhová is vet a sors, ki nem hagyok egy kilátót, egy templomtornyot, várfalat, stb. sem, amit meg lehet mászni, s nagyon boldog vagyok, amikor le, ill. kinézhetek onnan.
Nos, az a lényeg, hogy pár napot Erdélyben töltöttünk, s a balatoni klasszikus lustálkodós nyaralás után produkáltunk egy klasszikus aktív kikapcsolódós utazást. És eljutottunk a Madarasi Hargita 1801 méteres csúcsára. Mi több, jó négy órás gyalogtúra keretében tettük mindezt, ami tovább emelte a csúcsdöntés rangját a szememben. A kezdeti vegyes erdőt felváltották a fenyvesek, a csúcs közelében pedig a borókások. Én még erdőbe is alig jutok el nemhogy fenyvesbe!
Aki már járt ott, tudja, milyen látvány tárul a szemünk elé - gyakorlatilag egy körpanoráma 1801 méter magasból: gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 - 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Berszán-sarok, Kecskevész-szikla, mögöttük csaknem az egész Erdélyi-medence. Szép tiszta időben látható dél - délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre a Rákosi-Hargitát, keletre a Csíki havasokat és a Csíki-medencét figyelhetjük meg. (forrás)
Persze fotóztunk ezerrel, de nem hiszem, hogy vissza tudná adni a látvány nagyszerűségét - sajnos.
Nos, az a lényeg, hogy pár napot Erdélyben töltöttünk, s a balatoni klasszikus lustálkodós nyaralás után produkáltunk egy klasszikus aktív kikapcsolódós utazást. És eljutottunk a Madarasi Hargita 1801 méteres csúcsára. Mi több, jó négy órás gyalogtúra keretében tettük mindezt, ami tovább emelte a csúcsdöntés rangját a szememben. A kezdeti vegyes erdőt felváltották a fenyvesek, a csúcs közelében pedig a borókások. Én még erdőbe is alig jutok el nemhogy fenyvesbe!
Aki már járt ott, tudja, milyen látvány tárul a szemünk elé - gyakorlatilag egy körpanoráma 1801 méter magasból: gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 - 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Berszán-sarok, Kecskevész-szikla, mögöttük csaknem az egész Erdélyi-medence. Szép tiszta időben látható dél - délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre a Rákosi-Hargitát, keletre a Csíki havasokat és a Csíki-medencét figyelhetjük meg. (forrás)
Persze fotóztunk ezerrel, de nem hiszem, hogy vissza tudná adni a látvány nagyszerűségét - sajnos.
5 megjegyzés:
nem irigykedem am egy kicsit sem. áááádehogy... ;-)
Csbk jön Erdélybe???
Oross, szeptemberben majd én irigykedem! Októberben meg, hajaj, az lesz csak a jó móka! ;)
Judit, mi akkor már dolgozunk, úgyhogy csbk marad a kis (nagy) fenekén. :(
mi meg egész nyáron is dolgoztunk :-( egyszer úgyis elcipelünk munkaidőben is ;-))
Na majd eccer... :D
Megjegyzés küldése