2012. szeptember 17., hétfő

Gyerekségek... Helóka

Nyilván ókonzervatív őskövület vagyok, mert bár nagyon "cuki" meg "édi", de nekem ne köszönjön helókával a könyvtárba betérő negyedikes kislány. 
Igazából nincs min meglepődnöm, letegez a tévé, a rádió, az internet, sőt, a bolti eladó is, a közlekedéstársakról nem is beszélve. Miért pont a tanítványok maradnának ki a sorból? A gyerekek ugyanezeket hallják, tapasztalják, egyszerűen nem megy a magázódás, lassan a tanárokon kívül mindenkit lehet tegezni: szülőt, nagyszülőt, a haverok szüleit, nagyszüleit, büfés nénit, bolti eladót és közlekedéstársat, na és a Facebookon sem gyakori a magázódás. 
Mindennek a tudatában nem üvöltjük le a gyerek fejét, tüzet sem okádunk, egyszerűen kedvesen visszaköszönünk: Jó napot kívánok!

Nincsenek megjegyzések: