...egy halom bejegyzéssel.
Pl. nem folytattam a füzetemet, úgy emlékszem, még a Tintaszív (Cornelia Funke) előtt hagytam abba. Na, megvolt, és teljesen megborított: ez a főhős kiscsaj is folyamatosan fél, retteg a haláltól, keresi az apját, menekül, hiába igyekeztem arra fókuszálni, hogy mégiscsak könyvekről van szó, meg könyvtárról, meg íróról és regényhősökről, ill, antihősökről, s végül is van egy-két csavar a történetben, amitől izgalmasnak is lehetne nevezni, de nekem nyomasztó az egész. Zsinórban három efféle könyvet olvastam, kezdődött A suttogóval, aztán jöttek a Zsófi könyvek, aztán a Tintaszív - muszáj volt utána idegnyugtatóként sürgősen egy kis Agatha Christie-t olvasnom (Karácsonyi puding). El kell gondolkodnom, hogy tényleg ez a rettegős, menekülős, halálfélelmes a trendi ifjúsági regény?
Miután kihevertem a traumát, a helyi fiókkönyvtárban, ahová egy éve járogatok, megütötte a szemem A zöld íjász, Edgar Wallace detektívregénye, kamaszkorom egyik szintén kedvelt olvasmánya. Persze megint igazam lett, nem szabad újraolvasni a könyveket, ha meg akarjuk tartani őket jó emlékezetünkben. Bár esetemben emlékezetről beszélni elég merész, most sem emlékeztem már egy csomó részletre, csak a végére. Lehet, hogy ezért nem volt most olyan izgalmas, mint régen? Azért élvezhető, Abe Bellamy arroganciája most is elborzaszt, s szurkolok a nagyon helyes, nagyon sportos, nagyon okos rendőrsrácnak, akinek most nem jut eszembe a neve.
Aztán nem tudom, hogyan keveredett a kezembe Mérő László könyve, A mindenki másként egyforma, de örülök, hogy így alakult. Igaz, tegnap elszúrtam, mert a vonaton - Debrecenbe menet - kölcsönadtam elsőszülöttnek, aki azonmód le is nyúlta. Még csak a dollárárverésnél tartottam, ő már sokkal előrébb - remélem, hamarosan visszakapom.
Míg el nem felejtem, menet közben egy kis Winkler Róbertet is olvastam, igaz, javarészt a fürdőszobában, de mentségemre szóljon, hogy a Kutyaszorító, avagy a világ legvidámabb kutyahatározója rövid kis fejezetekből áll, viszont rendkívül szórakoztató. A Nagyvárosi természetbúvárral lettem Winkler rajongó, s a Kutyaszorító sem okozott csalódást. Egyszerűen csodálom a hihetetlenül könnyed stílusát, az asszociációit, a szabadságát és azt a gátlástalanságot, ahogyan játszik a nyelvvel.
Elviszem a Balatonra néhány szakkönyv és a Mérő mellett a Twilight-t is - pedig nem akartam, de megnézették velem a kölykök a filmet, s hát ilyenkor kíváncsi leszek a könyvre. Éppen ebből az okból kifolyólag HP6-ot is újra kell olvasnom, 23-án magyarországi bemutató!
***
No és szólnom kellene Pécsről és Debrecenről, rengeteg mesélni valóm lenne, meg a kertről is (csigaszex fotóval). Most nem, de majd...
Pl. nem folytattam a füzetemet, úgy emlékszem, még a Tintaszív (Cornelia Funke) előtt hagytam abba. Na, megvolt, és teljesen megborított: ez a főhős kiscsaj is folyamatosan fél, retteg a haláltól, keresi az apját, menekül, hiába igyekeztem arra fókuszálni, hogy mégiscsak könyvekről van szó, meg könyvtárról, meg íróról és regényhősökről, ill, antihősökről, s végül is van egy-két csavar a történetben, amitől izgalmasnak is lehetne nevezni, de nekem nyomasztó az egész. Zsinórban három efféle könyvet olvastam, kezdődött A suttogóval, aztán jöttek a Zsófi könyvek, aztán a Tintaszív - muszáj volt utána idegnyugtatóként sürgősen egy kis Agatha Christie-t olvasnom (Karácsonyi puding). El kell gondolkodnom, hogy tényleg ez a rettegős, menekülős, halálfélelmes a trendi ifjúsági regény?
Miután kihevertem a traumát, a helyi fiókkönyvtárban, ahová egy éve járogatok, megütötte a szemem A zöld íjász, Edgar Wallace detektívregénye, kamaszkorom egyik szintén kedvelt olvasmánya. Persze megint igazam lett, nem szabad újraolvasni a könyveket, ha meg akarjuk tartani őket jó emlékezetünkben. Bár esetemben emlékezetről beszélni elég merész, most sem emlékeztem már egy csomó részletre, csak a végére. Lehet, hogy ezért nem volt most olyan izgalmas, mint régen? Azért élvezhető, Abe Bellamy arroganciája most is elborzaszt, s szurkolok a nagyon helyes, nagyon sportos, nagyon okos rendőrsrácnak, akinek most nem jut eszembe a neve.
Aztán nem tudom, hogyan keveredett a kezembe Mérő László könyve, A mindenki másként egyforma, de örülök, hogy így alakult. Igaz, tegnap elszúrtam, mert a vonaton - Debrecenbe menet - kölcsönadtam elsőszülöttnek, aki azonmód le is nyúlta. Még csak a dollárárverésnél tartottam, ő már sokkal előrébb - remélem, hamarosan visszakapom.
Míg el nem felejtem, menet közben egy kis Winkler Róbertet is olvastam, igaz, javarészt a fürdőszobában, de mentségemre szóljon, hogy a Kutyaszorító, avagy a világ legvidámabb kutyahatározója rövid kis fejezetekből áll, viszont rendkívül szórakoztató. A Nagyvárosi természetbúvárral lettem Winkler rajongó, s a Kutyaszorító sem okozott csalódást. Egyszerűen csodálom a hihetetlenül könnyed stílusát, az asszociációit, a szabadságát és azt a gátlástalanságot, ahogyan játszik a nyelvvel.
Elviszem a Balatonra néhány szakkönyv és a Mérő mellett a Twilight-t is - pedig nem akartam, de megnézették velem a kölykök a filmet, s hát ilyenkor kíváncsi leszek a könyvre. Éppen ebből az okból kifolyólag HP6-ot is újra kell olvasnom, 23-án magyarországi bemutató!
***
No és szólnom kellene Pécsről és Debrecenről, rengeteg mesélni valóm lenne, meg a kertről is (csigaszex fotóval). Most nem, de majd...
4 megjegyzés:
És egy válaszlevéllel is adós vagy. :-)Pedig úgy várom! Talán most, hogy már biztosan visszapakoltál a lakásodba, megtartottad az előadásod Debrecenben stb., meg is írod...
Igen, igen, igen! :)
Ha ez megnyugtatja a lelkiismeretedet: én is már csak olvasok - és egy rakás írással vagyok elmaradva: blogokkal, cikkel, beszámolókkal, és több rakomány fotót is fel kellene töltenem - de most mind storno: holnap lesz a lányom nagykorú, és ezzel kapcsolatosan még rengeteg tennivalóm van! :)
csbk, majd Debrecenről is lesz mesélni valóm, és várom a te híreidet is. Ha otthon vagy még, beszéljünk vezetékesen!
zAngi, örülök, hogy rendben hazaértél!
Bizony az mindennél fontosabb, sok boldogságot, minden jó neki! :)
Ma még itthon vagyunk, kapkodó pakolás, még a festés utáni rendrakás, holnaptól viszont Balaton, de ott is lesz internetünk (mobil) e-mailek olvasására, írására.
Megjegyzés küldése