Zuhog

Zuhog és dörög - nagyokat szippantok a jó levegőből. Szeretem az esőt, anyám szerint babakoromban is kidugtam a fejem a babakocsiból, ha esett. Szeretem hallgatni is, ahogyan a leveleket veri, ahogyan csorog az eresz... Ráadásul most zavartalanul hallgathatom, mert bezavarta a jó munkásembereket is, akik kora reggeltől egészen idáig légkalapáccsal verték fel a szomszédban a betont, mert készül a szép díszburkolat, meg a flexelő szomszéd is kényszerpihenőt tart, aki nem tudom, mit flexel, de azt állandóan - falusi idill. Azon kattog az agyam, hogy most már tényleg meg kell mozdítanom életem párját, hogy szerezzünk még be esővízgyűjtő tartályokat, mert minden létező hordó, vödör és lavor tele van az utóbbi napok áldásaival, ez a mostani jó kis zuhé meg kárba megy.
Megyek ki a teraszra szippantani meg bámészkodni, egészen trópusi a hangulat, az ebéd még várhat egy kicsit.