A téli szünetben tényleg majd minden nap madárlesre mentem, merthogy egy gyönyörűséges és régóta vágyott ajándékot kaptam életem párjától: egy távcsövet! És bár a tél nem klasszikus madármegfigyelő időszak, s a mi környékünk nem is egy madárparadicsom, mégis sikerült néhány gyönyörű fakopáncsot, vörösbegyet, széncinkét, kékcinkét, őszapót, feketerigót, zöldikét és persze verebet, varjút és darvat lencsevégre kapnom. Hű kísérőim, férjemuram és Daróc kutya pedig türelmesen várták, hogy kigyönyörködjem magam - nagyon aranyosak és rendesek voltak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hideg miatt ezek a séták, megfigyelések egy óránál nem tartottak tovább, s főleg a déli órákra korlátozódtak.
Na és akkor arra gondoltam, hogy a csbk-t nem terhelem agyon a madaras dolgaimmal, hanem csinálok egy másik blogot nekik. Ez lett a Madárles, úgyhogy ha valaki kíváncsi a fantasztikus és világrengető megfigyeléseimre, művészi fotóimra, fergeteges madárvédő kirohanásaimra, akkor ott keresse őket! ;)
Na és akkor arra gondoltam, hogy a csbk-t nem terhelem agyon a madaras dolgaimmal, hanem csinálok egy másik blogot nekik. Ez lett a Madárles, úgyhogy ha valaki kíváncsi a fantasztikus és világrengető megfigyeléseimre, művészi fotóimra, fergeteges madárvédő kirohanásaimra, akkor ott keresse őket! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése