2010. május 14., péntek

Gyerekségek a könyvtárban

A gyerekek imádják a kölcsönzést, magát a tevékenységet, a folyamatot. De legjobban ők szeretnek/szeretnének kölcsönözni. Azt hiszem, a dátumpecsét az, ami elvarázsolja őket, meg persze a fontoskodás. Mindig van pár kölcsönzős gyerekem, és elég hosszú a várólista, mert csak hetediktől engedem őket önállóan ügyködni. Tegnap arról beszélgettünk, hogy - szerintem - milyen jó lesz majd az elektronikus kölcsönzés. Hogy csak egy prütty ide, prütty oda, és már kész is. Hát nem lelkesedtek. Olyan, mint a boltban? És nem is kell pecsételni? És aláírni sem? - kérdezték. Hálistennek! - gondoltam én, de mivel láthatóan csalódottak voltak, már nem mondtam ki. Lehet, hogy tényleg személytelenebb a dolog, nem mondom majd, hogy a dátum mellé írd alá légyszíves a neved, meg hogy de szépen írsz, de a többi része, a másodkártyák, a tasakok visszasorolgatása, stb. egyáltalán nem fog hiányozni - már ha eljutunk addig valamikor.
Ja, a 4.c most kezdi a Tüskevárat!

2 megjegyzés:

Dana írta...

Na, csak várd ki! Nekem van néhány hallgatóm, aki él-hal a pittyegésért, és amikor kölcsönöz, akkor ragaszkodik hozzá, hogy ő húzhassa be a vonalkódot :). Gyerekségek a Felnőttképzési Intézet könyvtárában :DD

csbk írta...

Na ne! :))) Viszont akkor van remény, hogy megmaradnak a segítőim, sőt! Ez szuper! :D