Kicsit lassan eszméltem, hogy itt az advent, múlt vasárnap az első gyertya még nem koszorún, hanem egy kistányéron állt, amikor meggyújtottuk. Az eltelt hét alatt aztán nagyjából behoztam magam - felkerültek a karácsonyi függönyök, előkerültek a karácsonyi mécsesek, fényfüzérek és piramisok, s elkészült a koszorú is. Nagyon nagyon szeretem ezt a várakozós fényességet. Lélekben azért még nem vagyok valami fényes, határidők, elvégzendő fontos - vagy annak vélt - feladatok nyomasztanak, s ahelyett, hogy fogynának, mindig újak kerülnek a helyükre. Az igoogle-omban a teendők listáján ha nagy boldogan törlök egy tételt, utána tuti, hogy már írhatom be a következőt. Jógán az ötödik szintes önvizsgálati meditációban bizony elő kell vennünk a rossz tulajdonságainkat (a jókat is, de az nekem valahogy kevesebb van), s az egyik, ami ráadásul fokozottan nyomaszt is, a határidőfóbiám. Szóval a lelkem még sötétségben leledzik, de hátha ez a sok fényesség jó hatással lesz rá is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése