2008. április 14., hétfő

Gyengém


Azt hiszem, gyengém lett a latin, vagy latinos, vagy annak tűnő zene. Régebben annyira nem érdekelt, vagy elkerült, de pl. tegnap este a Duna TV elé keveredtem, s ott is ragadtam. Egy nagy színpad közepén, gyönyörű fiatal zenészekkel körbevéve (ez a nő aztán tud élni:)) egy kövér fekete öregasszony énekelt - fantasztikusan. Nem csinált semmit, semmi táncmozdulat a legpörgőbb ritmusnál sem, minimális mimika, na de a hangja! Egész nap készültem rá, de most jutottam odáig, hogy rákeressek: ő Cesaria Evora, a Zöld-foki-szigetekről, mi több, 8-án adott koncertet Pesten. A morna az eredeti műfaja, ez a zöld-foki-szigeteki népzene, de afro-latin dallamokat is énekel, javarészt portugálul (szerintem). Nem olyan drámai, mint Lila, de legalább olyan jó - főleg a lassú dalok. Ezekbe mindenki beleérezheti a maga fájdalmát, elvágyódását, nosztalgiáját... Jól volt. Lua Nha Testemunha, Mar de Canal, Besame Mucho
És hogy teljes legyen az estém, Cesaria után jött a Még mindig lakótársat keresünk. :)

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

A "mezítlábas díva" azt hiszem: Cesaria...
Miket láttál a kiránduláson? Nagyvárad sétáló utcája már rendben?...

csbk írta...

Köszi, javítottam!
Láttunk sok szépet,nekem Nyíregyháza volt meglepetés - még nem jártam benn a városban, csak Sóstón, s igen kellemes meglepetés volt. A könyvtára csúcs, nekem ez tetszett a legjobban a most megnézett háromból.
A váradi sétálóutca még messze nincs rendben, de azért már vannak felújított épületek - érdemes lesz visszamenni, már csak azért is, mert nem láttuk pl. a Kanonok sort, a Bazilikát, nem volt nyitva az Ady Múzeum...

Névtelen írta...

olvassa el az egesz blog, nagyon jo