2008. április 28., hétfő

Ez van - nagyjából

Az egész nem is tudom, hogy kezdődött, mert csak az utolsó cseppre emlékszem pontosan. Valahogy úgy, hogy kb. egy időben volt a szülinapom, a hír, hogy 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, s néhány cikk az új informatikai dolgokról – és akkor úgy éreztem, hogy öreg vagyok, buta vagyok és sohasem leszek szabad, a magam ura (most ha adná is, már késő szindróma). Pánikba estem, mert nem akarok olyan lenni, mint páran a hatvanas, hetvenes kollégáink közül! Szeretnék még ép aggyal kiszállni a buliból! Szeretném méltósággal zárni a pályámat, hogy ne mosolyogjanak össze a hátam mögött: szegénykém, valamikor egész jó könyvtáros volt, de hát eljárt fölötte az idő. És még szeretnék egy munka utáni életet unokákkal, kerttel, utazgatással, írogatással, mindazzal, amire most nem jut idő (persze unokáim még nincsenek). Könyörgöm, a 65-öt meg sem érem! Már most nem értek egy csomó dolgot, ami a fiataloknak evidens! Még élvezem a gyerekzsivajt, de 20 év múlva halálra fog idegesíteni! Szóval alaphangon ez volt/van.

És fáradt is vagyok, bevállaltam egy csomó dolgot, jó kis pörgés van, de közben teljesen lemerültem – folyamatosan fáj a fejem, túl hirtelen vagy túl lassan reagálok le dolgokat… Tipikus jelei, hogy elemcserére szorulok, azaz nagyon várom május 1-jét!

Az utolsó döfést pedig 702, Anima és Saashenyka adta meg, mert rájöttem, hogy kevés nekem a virtuális térben való találkozás. Nincsenek meg a szavaim, amelyek a mozdulatot vagy a tekintetet helyettesítenék. Nem lehet mindent szóba, főleg írott szóba foglalni, vagy legalábbis nekem nem megy. 702-nek vigaszul átkarolnám a vállát, meghallgatnám Saashelykát egy padon a Dugonics téren, Amimát meg egy jó kis kávéházban… De hát nem találkozunk. És alig találkozom a többiekkel is – Gy-vel még nem volt időnk megünnepelni a születésnapjainkat, R. akkor járt Szegeden, amikor én nem voltam itthon, amióta É. nem jár jógázni, színét sem láttam, M. meg csak a hülye csatolmányokat küldözgeti…

Na, hát ez van – kb.

5 megjegyzés:

702 írta...

K***ra megunnál ám, ha folyton találkoznánk... :D

zAngi írta...

Meglásd, előbb-utóbb ott ülünk majd a Dugonics téren a padon, és untatlak a nyavalyáimmal. De arról sem tettem ám le, hogy nálam ülünk (padon vagy fotelben, mindegy).
702 meg lökött, de ezt eddig is tudtuk. Még hogy őt megunni! :-P

csbk írta...

Hm, 702, erre nem is gondoltam! :P
zAngi, előbb vagy utóbb, de megyünk! :D

Anima írta...

Van egy jó hírem, meg egy rossz: a jó az, hogy te SOHASEM leszel olyan, min egynémely nyugdíjas kollégánk a korábbi nemzedékekből. Merthogy te a 30-as és 40-es éveidben sem vagy, leszel olyan, mint ők voltak ugyanilyen idős korukban... :)

A rossz hírem az, hogy a britek már a 70 éves nyugdíjkorhatárt pedzegetik. És az bőven be fog gyűrűzni hozzánk is az elöregedés és a népesség csökkenése miatt, mire mi nyugdíjba mehetnénk 65 évesen.
Amit viszont meg fogunk érni, vitalitásunk teljében! Bosszúból és a TB iránti polgári engedetlenségből! Csak azért sem fogunk idő előtt kinyúvadni!... :D

702-nek igaza van: a távkapcsolatok megunhatatlanok... Ámbár nem biztos, hogy hosszú távon hatékonyak! Vigasztaljon, hogy én sem látom többször, mint te Szegedről! Mindenki hajtja a saját kis mókuskerekét... :(

A Dugonics tér jó ötlet, de nem rossz a május 6. sem Budapesten, amikor tán alakuló ülése lesz az MKE IT Szekciónak?! De ezt csak pletyka szinten hallottam, ne gondold ám, hogy hívtak a fiúk!...

Csak 3-4-szer jelentkeztem be írásban, szóban, regisztrációval, hogy érdekel a dolog... :) Ettől függetlenül nem kapnak utánam - lehet, hogy már az én hanyatlásom is elkezdődött?!?.. :/

Jó lesz alkalmazni az önkontrollt!

csbk írta...

Jaj, nagyon köszönöm, visszaadtad az életkedvemet - a jó hírrel. A rosszba meg most bele sem gondolok! :)
Hiányoltalak erősen az alakuló IT szekcióból, s csodálkoztam, hogy téged nem érdekel a dolog. Nosza még egy emil a fiúknak, nehogy ne legyél ott 6-án! O.S. biztosan megy, én még egy bólintást várok a főnökömtől, s együtt utazunk - ezúttal kocsival, tehát sem a BKV, sem a MÁV nem tud bekavarni - remélem. :)