A tél biztos jele és egyebek

A tél biztos jele az a 38 pár zokni, amit tegnap és ma mostam - ötünk egy heti termelése. Hogy a kazán is folyamatosan megy, az már már kérdés...

A Jappán és a Szívek szállodája 3. után, valamint az Erdőmélye előtt készen állnék valami komolyabbra, de lám, sem az egyetemiben, sem a Somogyiban nincs kölcsönözhető példány A semmiből. Ennek örülök, ezek szerint mások is olvassák. (A Jappán pl. "szűzként" került a kezeim közé.)

A kiskönyvtárosokkal jelentősen előrehaladtak a tárgyalások, bár még jócskán vannak tisztázatlan részletek. Bevallom, kicsit többre számítottam tőlük, de valószínűleg túlzottak voltak az elvárásaim, hiszen még csak negyedikesek. Számomra érthetelen okokból rettentően ragaszkodnak a könyvek pakolásához. Lehet, hogy úgy gondolják, ez a könyvtárosi munka? Odáig jutottak a szünetben, hogy a beosztásukat, amit eredetileg is ők készítettek, hogyan kellene módosítani, azaz ki mikor pakol. Ez nekem annyira nem tetszik, mert szeretném őket sokkal többféle dologba bevonni. Úgyhogy javasoltam nekik első lépésként egyfajta munkamegosztást, de persze úgy, hogy maradjon beosztás is, ha már annyira ragaszkodnak hozzá. M-nak külön kreáltam egy Ügyeletes kiskönyvtáros funkciót, mert ő imád intézkedni, s azonnal ki is találta, mit takar e feladatkör: ő fogja osztogatni az őrjegyeket, rászólni arra, aki nem csukja be maga után az ajtót, valamint figyelmeztetni a becsöngetésre. Lesz Tájékoztató kiskönyvtárosunk is, aki segít a többieknek eligazodni a polcok között, sőt, ajánl is olvasnivalót a tanácstalanoknak. Ezért annyira nem lelkesedtek, mondjuk meg is értem, pl. egy nyolcadikost nem biztos, hogy érdekel, mit ajánl neki egy negyedikes - meg sem hallgatja. Kivéve Em-et, de ő minden szinten kivétel. Úgyhogy nekik eleinte én segédkezem. Aztán vannak a pakolók, akiknek nem tudtam még jó nevet találni: polcrendezők? polcfelelősök? könyvrendészek? - egyik sem az igazi, és sajnos nekik sincs ötletük, viszont erre a feladatkörre túljelentkezés van. Rájuk bízom a beosztásukat, ha már... Na és akkor elkezdtem pedzegetni, hogy lenne ám még más is. Egyrészt a közös programokra, másrészt a blogolásra, harmadrészt a könyvtári programok szervezésére, kivitelezésére gondoltam. Sajnos, ami a délutánokat illeti, nehezebben mennek a dolgok, mert tele vannak különórákkal, vagy a napköziből nem engedik el őket, vagy mennek haza, úgyhogy ezeket holnapig emésztik, aztán első szünetben találkozunk megint.

Végre összeállni látszik, kik legyenek tavasszal A hónap szerzői. Most van néhány ötödikes és hatodikos lány, akik rábuktak a versekre - úgyhogy költők következnek, Weöres Sándorral nyitunk, aztán jön Nemes Nagy Ágnes, Kiss Ottó, Ágai Ágnes, Varró Dániel. Kb., de még változhat.

Na és itt a vetélkedő, nincs mese, ebben a hónapban indítani kell. Úgy volt, hogy a Mátyás évhez kapcsolódva a középkori Szeged lesz a témánk, nincs is ezzel semmi gond, de mégis van - szerintem. Úgyhogy felvetettem J-nak, hogy hagyjuk Mátyást reneszánszostól együtt, hagyjuk a Nyugatot, jöjjön az Olimpia! Most ő is emészt.

Nos, mindjárt kisül a kenyerem és majdnem kész az ebéd, úgyhogy mentem!